Sorozatok, filmek, játékok, regények, képregények, a zombi "kultúra" tombol, szinte élőhalottként jön utánunk a médiában és azon is túl. De vajon miért? Annak jártunk utána, hogy miért szeretjük ennyire a zombikat, látni fogjuk, a válasz összetett, nem lehet csupán egy-két mögöttes okra visszavezetni.
1. Szeretünk az apokalipszis lehetőségével foglalkozni
Amióta világ a világ, az emberek előszeretettel foglalkoznak a világvége gondolatával. Már az ókorban is voltak vallási vezetők, szerencsevedászok, bolondok, akik vallási terekben, vásárokon, itt-ott-amott arról beszéltek (kiabáltak), hogy vége lesz a világnak, méghozzá hamarosan.
Az egyik legutóbbi őrület során 2012 lett kijelölve, mint a világ vége, hiszen ezt már a maják is megjósolták, így bizonyára így is van. Nem lett így, ahogy a világvége jóslatok közül eddig semmi sem jött be, úgy ez sem. Mindannyiunk létezését érintené egy tényleges világvége, ezért foglalkoztatja a fantáziánkat a gondolata.
2. A zombik izgalmasabbak, mint amennyire félelmetesek
Zombik nem léteznek, ezt mindannyian tudjuk. Viszont félelmetesek, a valótlanság tudata és a félelem érzete együtt kellemes élményt nyújt, ez az egyik legfontosabb ok, amiért a fél világ zomibfüggő lett. A másik fele meg már szinte úgy néz ki, mint egy zombi, de ez egy másik poszt témája lesz.
3. A zombik összehoznak minket
A mai világban a telefonok, az internetek és egy sor egyéb technológia, amiknek közelebb kellene hozniuk minket egymáshoz, valójában széttépik a társadalmainkat. Egyre magányosabbak vagyunk, egyre kevesebb az emberi kapcsolatunk. A zombi történetekben viszont azt látjuk, hogy az embereknek együtt kell működniük, közel kell kerülniük egymáshoz a túlélés érdekében. Ezt szeretjük látni, hiszen ez (lenne) természetes a valódi világban is.
4. A túlélés művészete lenyűgöző
Ugyan a legtöbbünk nem készül a világvégére, mégis mindenkinek átfutott már a fején, hogy mit is csinálna, hogyan viselkedne egy apokaliptikus helyzetben. A vérünkben van a túlélés, izgalmas látni, hogy mások hogyan oldanak meg nehéz helyzeteket azért, mert az életösztön egyszerűen nem engedi, hogy feladják.
Ráadásul előkerülhetnek fontos etikai kérdések is, például mi az, amit megtehetünk a saját, akár a gyermekeink túléléséért, mi az, amit már nem. Nézőként feltesszük magunknak a kérdést, miszerint vajon mi hogyan viselkednénk egy adott helyzetben.
5. Imádjuk az erőszakot
Az ember része az erőszak, ez mindig is így volt, mindig is így lesz. A természet kódolta belénk, elválaszthatatlan részünk. A modern, civilizált világban viszont szerencsére nincs helye az erőszaknak, a zombikat viszont nem kell sajnálni, lehet őket aprítani. Baseball ütővel, késekkel, pisztollyal, puskával, kardokkal, teljesen mindegy, a lényeg, hogy minél több erőszakot láthassunk.
6. Szeretjük a félelmet
Ha egy fikcionális történetben szembesülünk a félelmeinkkel, az segít a hétköznapi életben. Legalábbis a pszichológusok ezt mondják. Az viszont biztos, hogy valamiért nagyon szeretjük a biztonságot nyújtó kanapéról végignézni, ahogy a legszörnyűbb félelmeink "valósággá" válnak.
7. A zombisztorik feloldják a stresszt
Egy jó zombifilm kizárja a valóságot, nincs email, nincs telefonálgató főnök, nincs Facebook milliónyi információval, nincs semmi, csak a túlélés izgalma és a félelem. Furcsán hangzik, de a félelmen keresztül kizökkenünk a valóságból. Bár elég sokat elmond erről a világról, hogy az élőhalottak támadása is felüdülést jelent a valósághoz képet.
8. Ijesztő helyzet, úgy gondoljuk, hogy megoldanánk
Ha egy zombi jön (jönne) szembe az utcán, az azért más helyzet, mint ha egy profi harcművész, netán egy erősen kigyúrt bűnöző szaladna felénk. A zombik lehet, hogy félelmetesek, viszont nagyon lassan mozognak. A szituáció ijesztő, mégis úgy érezzük, hogy meg tudnánk oldani. Legalábbis elgondolkodunk, hogy mi hogyan cselekednénk.
9. A zombifilmek reményt adnak
Mindegyik zombis alkotásban vannak túlélők, ez természetes. Az ember esszenciális része a remény, olyan nincs, hogy ne legyen valahogy, az elképzelhetetlen, hogy végül ne alakuljanak jól a dolgok. A zombik elszabadulása szinte reménytelen helyzet, viszont mindig kell legalább egy túlélő, ez reményt ad a reménytelenségben. Ezt szeretjük látni, hiszen a vérünkben van a túlélés, a remény.
