Bár a hőmérséklet még nem igazán mérséklődik, a szeptember kétségtelenül ránk köszöntett, véget ért a nyár. A legtöbbünk legalább egyetlen alkalommal, legalább egy fesztivált meglátogat a szezon során, aki pedig nem, az ismer valakit, aki kilátogat valamelyik tömegrendezvényre. Azt pontosan tudjuk, hogy mi mennyit költünk el egy-egy buli során, de vajon mennyit keresnek ezek a rendezvények? Ennek jártunk utána.

A Sziget napijegy 1995-ben még csupán 300 forint volt, de még a kétezres évek eleji 2000 ft-os jegy is mosolyra fakaszt mindannyiunkat a mai közel 30 000 ft-os jegyárak mellett.

Persze ez még mind semmi a legismertebb fesztivál hetijegyéhez képest, az ugyanis 110 000 forint. A Pénzcentrum.hu remek összeállítása szerint óriási emelkedésen mentek keresztül a különböző belépők, már a címben felmerül a "ki tudja ezt kifizetni?" kérdés.

Nyilván az inflációt is figyelembe kell vennünk, azonban tény, hogy 1993 óta a Sziget napijegy 89,6 szoroságra, a heti bérlet pedig 61-szeresére nőtt.

Ahogy az összeállítás szerzője is megjegyzi, a mai magyar minimálbér 149 000 ft, vagyis közel azonos a hetijegy árával. De menjünk tovább, ugyanis a belépőjegy megváltásával még nincs vége a kiadásainknak, hiszen ennünk, és - főként - innunk kell, hiszen mégiscsak egy fesztiválon vagyunk.

A K&H összeállítása szerint egy átlag fesztiválozó mintegy 10 000 forintot költ el egyetlen nap alatt egy fesztiválon, a Szigeten idén egy szelet pizza 1100 ft, egy hamburger pedig 2000 ft volt, egyéb ételek, például a döner hasonló árakon mozogtak, így nem csoda, hogy ennyit kell költenie a látogatóknak.

A csapolt sör 750-850 ft között mozog, a röviditalok pedig 1200-1300 ft körül.

A hazai fiatalok körében az EFOTT, és az egyéb, kisebb fesztiválok pontosan azért népszerűbbek, mint a három nagy fesztivál (Sziget, Volt, Balaton Sound), mert valamivel olcsóbbak az árak. A turisták számára talán kevésbé jelentenek kihívást ezek az árak, nem is csoda, hogy a hazánkba látogatók mintegy 10%-a azért jöt, hogy kimenjen valamelyik nagy eseményre, teljes költésük révén nem mellesleg mintegy 100 milliárd forintnyi bevételhez jutott a gazdaságunk.

Rátérve a lényegre, a tavalyi nagyjából 1 milliárd forintnyi profit, amit a Sziget elért idén valószínűleg nem lesz meg a kisebb látogatószám miatt.

Ezeknek az eseményeknek a nagyságrendjét az is jól szemlélteti, hogy mintegy 100 millió forintot felejtettek az emberek a Festipay kártyákon, sok kicsi valóban sokra megy. De nem csak a szervezők járnak jól, egy 2014-es, tehát kissé már jó eséllyel elavult összeállítás szeirnt 2,4 milliárd forintot keres Budapest a Szigeten, Zamárdi sem jár rosszul a Balaton Sound-al, hiszen bő 10 százalékkal emelkedik a vendégéjszakák száma a rendezvénynek köszönhetően.

A Szigethez hasonlóan hatalmas Glastonbury fesztivál nem mellesleg nagyságrendileg azonos bevételt, közel tizenkét milliárd forintot ér el, úgy tűnik abszolút versenyben vagyunk a világ élvonalával a fesztiválok terén.

De mennyit kérnek az együttesek?

Mint minden vállalkozásban, egy fesztivál életében is vannak bizony kiadások is, az egyik legfontosabb költés egy fesztivál esetében a fellépőkre fordított összeg, egy olyan nagy név, mint például a Coldplay akár 200 000 fontot, azaz bő hetvenmillió forintot is kaphat.

De vannak egészen extrém esetek is, a "legenda" szerint az Oasis 2000-ben volt, hogy egymillió fontot, azaz háromszázötven millió forintot kapott egy fellépésért. Tagonként.

A zenekarok általában fix "fesztiváldíjjal" dolgoznak, ennek ellenére a kapcsolatfelvétel, az időpontegyeztetés, az adott fesztivál alaposabb vizsgálata során alakul ki egy-egy fellépés pontos díja. Fontos a fesztivál helyszíne, a kapacitása, a jegyára, az ott megfordult egyéb előadók egyeránt, ez mind-mind közrejátszik egy együttes döntésében a részvétel- és annak pontos ára kapcsán.

Eminem például szintén elkérhet 350 millió forintot, Calvin Harris nagyságrendileg ugyanennyit, a Linkin Park például bő kétszázmilliót. Aivicii valamivel kevesebbet, nagyjából 170 millió forintot kaphatott egy-egy fesztiválszerepléséért. Arról nem is beszélve, hogy a helyszín, a személyzet, a biztonsági szolgálat, a takarítás, a felszerelés, a technika, az asztalok, és tengernyi egyéb apró tétel hatalmasra duzzasztja egy fesztivál kiadásait. 

A már említett, valóban világhírű Glastonburry fesztivál például 2014-ben 13 milliárd forintnyi bevétele után alig harmincmillió forint profitot ért el.

A kiadások még távolról sem érnek véget miután megoldottuk a fellépőket, a személyzetet, a szemétszállítást, és sok egyebet, ami a helyszínnel jár. Gondolnunk kell még a marketingre is, hiszen ha nincs profi marketing, akkor a fesztiválok egyre globálisabb, és egyre gyilkosabb versenyében nem lesz elég látogatónk.

Mindenesetre igazán büszkék lehetünk arra, hogy "fesztiválország" lettünk, hiszen óriási kihívás egy nagy volumenű, komoly fesztivált jól összerakni.